Az üzemirányítási és a monitoring hálózat fejlesztése

Projektnyitót tartottak a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság tanácstermében. A Széchényi 2020 program részeként 2,5 millió forint európai uniós támogatásból valósul meg közel másfél millió ember árvíz elleni biztonságának növelése. Emellett olyan fejlesztések lesznek, amelyekkel elkerülhető a vízszint emelkedése vagy a vízhiány.

A Tisza-völgy hazai területének több mint a fele az árvizek által veszélyeztetett, mintegy 3 ezer km hosszúságú az árvédelmi gátakkal védett ártér. A projekt segítségével javítható másfél millió ember árvízi biztonsága. A cél, hogy a vízgyűjtő és a folyó, valamint az árapasztó tározó monitoring kiépítésével fejlesszék az előrejelzési rendszert, így árvíz esetén hamarabb közbe tudnak lépni.

- Ezekhez az árhullámokhoz viszont kell egy nagyon komoly megfigyelőrendszer, aminek a segítségével figyelemmel tudjuk kísérni az árhullámoknak a levonulását - mondta dr. Kovács Sándor, a projekt szakmai irányítója. - Ez egyrészt a megfigyelőrendszer, másrészt pedig a modellrendszerrel tudjuk az árhullámokat számítógép segítségével, szó szerint, lemodellezni, az árhullámok az útját, magasságát, vízhozamát tudjuk végigkísérni. Tehát ez egy komplex rendszer, amit most elkészítünk. Össze lehet hasonlítani az autópályák megfigyelő rendszerével. Itt is van egy megfigyelőrendszer, megfigyeljük a vízállásokat, mérjük a vízhozamokat. Tehát tudjuk a magasságot, tudjuk a mennyiséget, ami levonul a folyókon, és ezekből tudunk következtetni arra, hogy milyen árhullámok alakulnak ki, és ezeket az árhullámokat hogyan tudjuk ezeknek az árhullámoknak a szintjét csökkenteni.

Az eddig megépített, illetve tervezett víztározók a Zagyvára és a Körösökre, valamint a hazai Tisza-völgy teljes területére terjed ki. A projekt megvalósítása már a végéhez közeledik, de a tiszai árapasztó tározók számítástechnikai és kommunikációs rendszereinek összehangolása még folyamatban van.

- Komoly víztározók létesültek, itt a Felső-Tisza-vidékén is ma már elmondhatjuk, hogy három árvízi tározó segíti az árvíz biztonság megteremtését, a cigándi, a bergi és a Szamos-Kraszna közi tározó mondta Bodnár Gáspár, igazgató. - Illetve még egy tározó építését tervezzük a közeli jövőben: a Tisza-Túr közötti árvízi tározó megépítését. Nagyon fontos, hogy olyan információkkal, előrejelzésekkel rendelkezzünk a víztározó nyitását illetően, ami alapján az optimális időpontban tudjuk a vizet kivezetni a hullámtérről, a tározótérbe és a legnagyobb árapasztást elő tudjuk idézni.

Az informatikai fejlesztések mellett a monitoringra, azaz a megfigyelő rendszerre is figyelmet fordítanak. A munkálatok befejeztével lehetőség lesz arra, hogy a kiépített rendszerek segítségével hamarabb beavatkozzanak probléma esetén. A fejlesztések várhatóan 2019 február végéig elkészülnek.

Forrás és anyag megtekintése: www.nyiregyhaza.hu


Mintegy 2,5 milliárd forintnyi Európai Uniós támogatással valósul meg üzemirányítási és monitoring hálózat, mely a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében az eddig megépült árvízi tározókat és árvízvédelmi területeket is érinti.

Az új előrejelző rendszer a Zagyva, a Körösök és a Tisza-völgy teljes területén képes lesz csökkenteni az esetleges árvízek hatását, ezáltal az elkészült rendszer több mint félmillió ember biztonságáért felel majd. 

Videó és teljes anyag megtekintése

Forrás:www.kolcseytv.hu


Rövid tájékoztató film a beruházásról.


Mintegy másfél millió ember árvízi biztonsága javul annak a projektnek a keretében, melyet november 2-án mutattak be Kiskörén, a KÖTIVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökségének épületében.

Az eseményen megjelent Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Kovács Sándor, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke, Magyar Csilla, Kisköre polgármestere, Láng Zsolt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese és Lovas Attila, a Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

Az előadásokban elhangzott, miért van szükség az árvízi tározók üzemeltetésének egységesítésére, rendszerbe szervezésére, milyen szerepet játszanak ezek a létesítmények az árvízbiztonság növelésében.

Elhangzott, hogy a kétezres évek elején pusztító árhullámok károkozása világított rá arra, mekkora szükség van az ilyen fejlesztésekre, mennyire időszerű az árvízi védekezés eszköztárának ilyen módon való bővítése.

Köszöntőjében Láng István szólt a projekt előzményeiről és hangsúlyozta annak fontosságát, majd Magyar Csilla polgármester fejezte ki háláját, hogy Kisköre adhat otthont a projektrendezvénynek, továbbá, hogy a szereplők fontosnak tartják a térség vízgazdálkodását és árvízbiztonságát.

Ezt követően Lovas Attila vízügyi igazgató idézte fel a korábbi tapasztalatokat, mint említette: az árvízi tározók jelenthetnek megoldást az árhullámok idején történő vízszintcsökkentésre.

– A Tisza-tó egy komplex képződmény, mely örömöt okoz és megélhetést biztosít sokak számára. Legyen szó a turizmusról, a gazdaságról, vagy a vízügyi ágazatról. Ugyanakkor veszélyt is hordoz magában, amit kezelni, sőt ha lehet, megelőzni kell – fogalmazott Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke, sok sikert kívánva a projekt megvalósításához.

Hasonlóan vélekedett Szabó Zsolt államtitkár is. Ismertette a vonatkozó kormányzati programot, melynek keretében milliárdokkal támogatják a hasonló vízügyi fejlesztéseket, azt mondta:

– Igaz a mondás. Ha az ember a gáton áll, csak akkor érzi igazán, mekkora úr a természet valójában.

Ezt követően Dr. Kovács Sándor, a KÖTIVIZIG vízrajzi osztályának vezetője ismertette az egész Tisza-völgy területét érintő beruházást.

Mint elhangzott, a fejlesztés részeként rendszerbe szervezik a Tisza-völgyében található valamennyi árvízi tározót, mellyel körülbelül másfél millió ember árvízi biztonsága javul. A projekt konzorciumban valósul meg, melyet az Országos Vízügyi
Főigazgatóság és a hazai Tisza-szakaszon érintett vízügyi igazgatóságok alkotnak.

Az Európai Unió és a Magyar Állam tárfinanszírozásában létrejövő beruházás várhatóan 2019. április végéig valósul meg.

Ujvári László

Forrás: www.szoljon.hu


Bármikor lehet akkora árvíz a Tiszán, mint a kétezres években. Ezt mondják a szakértők. Nagyot csökkent a kockázat, azzal, hogy még épültek a tározók, de továbbra is vannak fejlesztések.

Egy új Tisza üzemirányítási rendszert kívánnak létrehozni – mondta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese. Ennek lényege az, hogy a vásárhelyi terv keretében hat nagy tározó épült és számtalan egyéb kisebb tározó van. Ezeknek a tározóknak szeretnék összehangolni az ütemét, így lényegesen kisebb kárral tudják levezetni az árvizeket. Így a költségvetésben is jelentős spórolást tudnak véghezvinni – hangsúlyozta a helyettes.

A két éves munka folyamán modellezik a folyó vízjárását, majd optimalizálják a tározók nyitását, hogy a kár kisebb legyen. A modellezésben egy amerikai modellt használják majd fel, amely típusnak van már egy-két háromdimenziós változata, illetve csapadékvizsgálatok elvégzésére is alkalmasak.

Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta, a kormány több mint háromszáz milliárd forinttal támogatja ennek a programnak a megvalósulását, amelynek létrejötte több mint másfél millió ember biztonságát is szolgálhatja.

Forrás: www.hirado.hu


A Tisza és hazai vízgyűjtőjének átfogó árvízi ellenőrzését, valamint az árapasztó tározórendszer működtetésének összehangolását teszi lehetővé az a fejlesztés, amely 2,5 milliárd forint uniós és állami támogatásból másfél év alatt valósul meg a folyó mentén – közölte a beruházás szakmai vezetője pénteken az MTI-vel.

Kovács Sándor, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) vízrajzi osztályvezetője hangsúlyozta: a 2019. április végéig tartó, a Tisza-völgy egészét érintő fejlesztés mintegy másfélmillió ember árvízi biztonságát növeli. A projektet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma hajtja végre – tette hozzá.

Közlése szerint beruházás legfontosabb eleme a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében megépült és az építésre előirányzott 6 vésztározó összehangolt, elektronikus és papíralapú működtetési modelljének, továbbá forgatókönyveinek kidolgozása. Ezt egészíti ki az árhullám-előrejelzési és -nyomonkövetési (monitoring) rendszer, valamint az ehhez szükséges informatikai eszközök és szoftverek fejlesztése.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) keretében elindult másfél éves projektet az elmúlt közel 2 évtized nagy tiszai árhullámai és az azokat követő árvízvédelmi fejlesztések teszik nélkülözhetetlenné. Ezek ugyanis csak akkor szavatolják a lakosság legmagasabb fokú biztonságát és használhatók a leghatékonyabban, ha az eddigi – a közúti közlekedésben a KRESZ-hez hasonlítható – árvízi üzemirányítási rendszer átdolgozása és korszerűsítése is megtörténik az új infrastrukturális elemek, technológiák és szakmai szempontok figyelembe vételével – tájékoztatott Kovács Sándor.

Kiemelte: a Tisza-völgy eredményes és biztonságos vízgazdálkodásának, valamint árvízvédelmének kiindulópontja a lehetséges legnagyobb időelőnyt biztosító előrejelzés és hidrodinamikai modellezés. Ezt biztosítja majd a projekt részeként kiépülő monitoringrendszer, amely a jelenleginél lényegesen több és pontosabb adatot szolgáltatva segíti a pontosabb árvízi előrejelzések (például a tetőzés várható ideje, magassága, vízhozama stb.) elkészítését.

Összességében a 2,5 milliárd forintos beruházás a tiszai vízügyi igazgatóságok területén lévő vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetését támogató egységes monitoringrendszer fejlesztését, összekapcsolását, védekezés esetén pedig a gyűjtött adatokból futtatott számítógépes modellek segítségével megfelelő döntések, jól időzített beavatkozások megtételét szolgálja – húzta alá.

Forrás: www.bama.hu


Bár évek óta "nyugodt arcát" mutatja a Tisza, bármikor bekövetkezhet a kétezres, vagy kétezer hatos árvízhez hasonló helyzet. A vésztározók megépítésével ugyan jelentősen csökkent a kockázat, a fejlesztés nem állt meg. A közeljövőben újabb két és fél milliárd forintot fordítanak a tiszai árvizek kezelésére. 

Az árvízi tározók munkáját hangolja össze az a fejlesztés, amely elindulásáról ma tárgyaltak Kiskörén. Az elsősorban a Tiszát, és a folyó hazai vízgyűjtő területét érintő projektben a már elkészült árvízvédelmi tározókat szervezik rendszerbe, így a mindenkori vízálláshoz mérten tudnak majd dönteni a szakemberek azok megnyitásáról, vagy zárásáról. 

Lovas Attila a KÖTIVIZIG igazgatója rámutatott: „Most már a Tiszán három darab árvízi tározó van viszonylag kis távolságra egymástól, tehát ott is alapvető érdekünk, hogy egy megfelelő döntés-előkészítő rendszer legyen. Dehát itt a Tisza-völgyben kell gondolkodni, itt a fentebbi szakaszon végrehajtott beavatkozás az alsó részekre értelemszerűen hatással van. De ugyanez igaz a mellékfolyókon történő beavatkozásra is.” 

A szoftveres és infrastrukturális fejlesztéseket is magában foglaló beruházással a szakemberek pontosabb képet kapnak a tározókban és a mederben található víz mozgásáról, a tetőzések várható idejéről, illetve a víz levonulásáról. Az adatok birtokában olyan hidrológiai modellek elkészítésére nyílik lehetőség, amelyre eddig nem volt mód. 

Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkárúgy fogalmazott: „Az a cél, hogy a Tiszán valamennyi árvizet meg tudjuk előzni és tudjuk kezelni. Ez a mai fejlesztés is ezt a célt szolgálja, illetve a jövőben azt szeretnénk elérni, hogy egy árvíz esetében sem lenne, ne legyen gond. Itt 1,5 millió ember él a Tisza völgyében végig, az 1,5 millió embernek az élete, a vagyonának a védelme, az itt dolgozó cégek, az itt dolgozó turisztikai létesítmények védelme az egy nagyon fontos dolog.” 

A 2,5 milliárd forint hazai és Európai Uniós forrásból megvalósuló fejlesztés várhatóan 2019 április végére készül el.

Forrás és interjú megtekintése: www.szolnoktv.hu